Fekvése
Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése. Az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornához 5 km-re fekszik, a Győrt Sopronnal összekötő 85. számú főúttól északra. Az út mellett található a Barbacsi-tó. Területe 26,4 ha. A tó a Hanság maradványaként környezetvédelmi terület. Összesen 280 ha területen terül el. Segély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.
Története
A rk.templom és a temetőkápolna
1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Eszterházy Pál vásárolja meg.
A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.
A 20. század első harmadában lakossága 1. 100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.
Látnivalók, érdekességek
* római katolikus templom barokk épület, amelyet 1753-ban szenteltek fel. A szószék 1760-ból való. A főoltárát 1880-ban állították.
* A Hanság falut környező látványa,
* A falu hagyományait bemutató kiállítás: gyékényfonás, kosárfonás, a halászattal összefüggő tevékenységek,
* Barbacsi fehér lyukhímzés